| Hírek : Kellékfeleség és Elhajlási engedély kritika |
Kellékfeleség és Elhajlási engedély kritika
2011 két új vígjátékáról írt kritikánk.
ELHAJLÁSI ENGEDÉLY (HALL PASS)
Valér:
Szeretem a Farelly testvérek filmjeit, kedvencem - a sokak által gyűlölt Agyő, nagy ő. Sokan azt mondják, hogy erre az évtizedre már nem sikerült átmenteni a Farelly-zsenialitást, a pisi-kaki poénok ugyanis egyre rosszabb irányba haladnak. Ezzel a filmmel talán elnyerték a nézők elismerését is.
Két rendező: A Coen-testvérek mellett ez a másik olyan páros, akik képesek normálisan együtt dolgozni, és ez nem megy a film kárára. Ez a két testvérpár meg tudja találni a közös hangot, és jó filmet tudnak ezáltal elénk tárni. A Farelly-testvérek szinte nem is rendeztek egymás nélkül, ez azért elég érdekes.
Sztori, szereplők: A történet egyszerű, a film két házaspárról szól, ahol a két férfi mindig más nőket akar megkefélni. A feleségek egy idő után megunják ezt, és "elhajlási engedélyt" adnak férjüknek, azaz egy hétig bármelyik nővel összebújhatnak, míg a feleségek a gyerekeikre vigyáznak vidéken. Azonban a két férfi (Owen Wilson és Jason Sudeikis) rájön, hogy már nem akkora királyok. Így aztán sok vicces és kellemetlen helyzetbe kerülnek, amiken hatalmasakat lehet nevetni. Erre pedig - az Üvegtigris 3-at leszámítva - utoljára a 2009-es Másnaposok esetében volt példa. A színészek jól megoldották feladataikat, de az a véleményem, hogy feleségnek választhattak volna szebb nőket.
Poénok: Tény, hogy a Farelly testvérek értenek ahhoz, hogyan kell megtalálni az arany középutat és az "undorító" helyett bizarr, de igen vicces poénokat tesznek elénk a vászonra. Mint azt már sokszor említettem, a 2010-es év borzasztó rossz volt vígjátékok terén. A novemberi, decemberi felhozatal (Terhes társaság, Utodómra ütök, Üvegtigris 3) egy kicsit javított a helyzeten, de összességében ez így is gáz. Az Elhajlási engedély - ha 2010-es - az év komédiája lett volna. Reméljük, most azért nem kell ezzel az egy filmmel beérni.
Összességében az Elhajlási engedély egy kitűnő film lett, ami még újranézésre is esélyes nálam. Mindenkinek ajánlom, aki sok-sok poénra vágyik, és végre nevetni akar egy jót a moziban.
10/8
KELLÉKFELESÉG (JUST GO WITH IT)
Valér:
Mivel nagy sikert el Amerikában, és a kritikusok sem szídták, megnéztem Jennifer Aniston, Nicole Kidman és Adam Sandler új közös vígjátékát.
Történet: Egy plasztikai sebész, Danny (Adam Sandler) úgy szerez meg nőket, hogy jeggyűrűt hord, hadd sajnálják. Azonban egyszer összejön egy fiatal bombázóval (Brooklyn Decker) akit meg is szeret, és kénytelen azt mondani: válik. A nő viszont látni szeretné azt a bizonyos "feleséget". Danny saját asszisztensét kéri meg, hogy segítsen neki, ám a két nő jóba lesz, és kénytelenek elutazni, ahol színjátékok sorára kerül sor. Ez a sztori nem rossz, végig élvezhető marad az alkotás.
Kellemes poénok, sablonos végkifejlet: A kellemetlenségekből adódó poénokon mindig szívesen mosolyog az ember, csak aztán a szerelmi jeleneteken jobb, ha nem idegesítjük fel magunkat. Nem akarok spoilerezni, így nem fogom elmondani mire gondolok, de a végkifeljetet már az elején tudjuk, és a film közepe felé nagyon szurkolunk azért, hogy mégse valósuljon meg.
Megszokott alakítások: Van értelme ennek a bekezdésnek? Adam Sandler-ről és Jennifer Annistonról mit kéne most elmondanom? Dióhéjban annyi, hogy pont olyan, mint amilyen egy vígjátékban lehet. Nincsenek komolyabb hibák, de ki sem emelkednek a mezőnyből. Ők ketten - és az összes mellékszereplő - a tipikus "elmegy" alakítást hozzák. Természetesen ez egy romantikus komédiában bőven elég.
Összességében a Kellékfeleség egy jó film lett. Kellemes kikapcsolódást nyújt, és én speciel végig élveztem, sőt, elég sokszor nevettem is. Aki nem "gondolkodós", fordulatos filmre vágyik, annak ez teljesen megfelel. Külön ajánlom annak, aki szeret nézni szép melleket és jó nőket a moziban.
10/7
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Nekem a terhes társaság nagyon bejött ( bár a alváshoz szükséges matyizás nekem már sok volt)